Az elmúlt években egyre több helyen jelentek meg a városnéző kis vonatformájú szerelvények. Egerszalókon is van ilyen, meg lehet rendelni az utat a Papsajt vendégházhoz, 400 forintba kerül egy út Szalókon belül, 800 Eger és Szalók között, de Demjénből is fuvaroz.
A szombati Bakelit party alkalmat adott „világmegváltó” nagy beszélgetésre is, ami manapság sajnos egyre ritkább. Ez is az egyik vonzereje lehet ennek a programsorozatnak: ember-közeli beszélgetés, mondhatjuk úgy is: a dumakertben, s ha a résztvevők kezdetben nem is ismerték egymást, a kellemes környezetben, a fesztelen beszélgetés közben könnyen szót érthetnek, sőt, akár még barátságok is szövődhetnek.
„Szakács és színművész” mondja magáról a Papsajt Estek háziasszonya és ha meghallgatjuk a Média rovatban található Rádió Eger interjút, hallhatjuk, milyen komolyan és élvezetesen vall főzés iránti szeretetéről, amiről honlapján is beszél: „Valahogy hasonló érzés, ha vége egy jó előadásnak és tapsolnak, vagy ha beüzen a vendég a konyhára, beír a vendégkönyvbe, hogy nagyon jót ettem, köszönöm.” Színpadi jelenlétéről pedig csak annyit: a többszörös közönségdíjas, Domján Edit- és Heves Megye Príma-díjas művésznő a közönség nagy kedvence – vitán felül megérdemelten, amint ezt minden előadásban bizonyítja, legyen szó akár sokakhoz szóló zenés darabról, akár stúdiószínházi monodrámáról. Ezeken az egerszalóki esteken mindkét énje fontos szerephez jut… (Cs.A.)
Nádasy Erika, a Domján Edit- és Príma-díjas színésznő újabban nem látható nyári színházi játékokban Egerben. Helyette ismét főz. Csinált ő már ilyet: egyszer, ahogy fogalmaz, „sértődöttségből” szakácsnak állt.
– Méltánytalannak éreztem a helyzetem, és azt mondtam: akkor megyek. Két éve szakácsvizsgát tettem, így átballagtam a szomszéd utcába, hogy ne kelljen messzire cuccolni – meséli nevetve. – Áprilistól októberig beosztott szakácsként dolgoztam délelőttönként. Aztán ősszel már délutánonként újra színésznő voltam, mert próbáltuk az Iván, a rettentőt. Végül megegyeztünk az igazgatómmal, és maradtam.
A főzés és a vendéglátás azonban, mint szerelem, megmaradt. A művésznő pár éve Egerszalókon szeretett volna éttermet nyitni. Beszerezte az engedélyeket, de a gazdasági válság közbeszólt. Tavaly aztán hozzájutott egy ingatlanhoz, ami alkalmas arra, hogy vendégházként is üzemeljen. Az épület aljában pedig volt egy fáskamra, ami adta magát, hogy gyönyörű konyha legyen belőle. Most pedig, hogy a Príma-díj is ott pompázik, végképp mondhatjuk: a Nádasy Erikának príma konyhája van otthon.
– Megépült a konyha, s a falusi vendégasztal keretében fogadhattam az éhes közönséget. Azonban nem nagyon volt rá se igény, se kereslet. De mindig érdeklődtek, tudok-e valami programot, hová lehet elmenni. Arra jutottam: ha már ott a hely és főzök, egy minimál színházat is létre lehetne hozni. Sok barátom segített benne, többnyire barátságból jönnek. Augusztus 22-ig kialakult egy rendes műsorterv szerdától szombatig minden estére – mondja. – Nem hakniról van szó, hiszen a naptárban például Villon-est is szerepel. Sőt, ha minden jól alakul, komolyzenei koncertek helyszíne is lesz az OtthonKonyha.
A színésznő persze nem egyedül akarta kitalálni a langyos vizet. A fővárosban is működik már egy Lakásétterem elnevezésű intézmény, ahol egy fiatal csapat főz, akiknek nincs pénzük arra, hogy egy éttermet üzemeltessenek. Az egerszalóki vendéglő előtti tér pedig egy szállóvendég ötlete alapján alkalmasnak találtatott – a soproni Kocsmaszínház mintájára – előadások megrendezésére is. A programokhoz pedig finom vacsora is jár: egy Piaf-esthez például igazi francia menüt ígér a házigazda.
Sokaknak persze furcsa, hogy az idei évad közönségdíjas színésznője a színpad helyett a fakanalat választja. Hogy feladná-e a színházat a főzésért? Kis szünet után meglepő választ ad:
– Jelen pillanatban igen. Nem látom a kihívást. Sok önálló estet csináltam, a Camille-jal megkaptam a legjobb előadás megosztott díját. Nem mondhatom, hogy megbuktam volna. Jelentkeztem a legutóbbi monodráma-fesztiválra is, mert tudtam, hogy Egerben nem készül senki. Vittem három ötletet rendezőstül-mindenestül. Azt a választ kaptam, gondolkodjunk rajta. Telt-múlt az idő, nem szóltak hozzám, aztán amikor rákérdeztem, azt mondták, nem egyeztünk meg konkrétumban, és már megvan a program. Nélkülem. Azt mondtam, jó, köszönöm szépen, viszontlátásra. Persze pusztán a vendéglőben nem lennék örökre boldog. Nem erre tettem fel az életem. Sokkal többet nyom a latban a keserűségnél, hogy mennyi mindent feláldoztam a színházért. Ha szükség van rám, szólnak, ha pedig nincs, akkor nem nyomaszt az, hogy hadd kerüljek már a színpadra. A vendégházzal megtehetem, hogy várjak a feladatra. Vagy magamnak csináljak újakat. P.A.
Kellemes nyáresti programok az egerszalóki Papsajt Vendégházban!
„Megkísérelek összehozni egy mini színházat a kertben, ha már arra adta fejét a kedves Vendég, hogy a mi falunkban – amit én imádok – piheni ki az éves rohanást, próbáljunk neki nyújtani valamit. Mindezt összekapcsolva egy kis gasztronómiával, úgy érzem, van esély, hogy maradandó emléket vigyen haza a hozzánk látogató és jó szívvel ajánlja a falunkat másoknak is.”
Nádasy Erika „szakács és színművész”, a Papsajt háziasszonya.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
